Mi mindent kell tudnia a földművelőnek ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni a mész alapú műtrágya megvásárlásakor? Mit kell tudnia a kalcium alapú preparátumokról. Mindezt felsoroljuk 4 apró lépésben

Hölgyeim és Uraim,

A cégünk által végzett több éves kutatási és gyakorlati munkálatok során sikerült kifejleszteni a III. GENERÁCIÓS POLCALC kalciumműtrágya megfelelő összetételét. Ebben az időben, a lengyel gazdák nagy csoportjával vettük fel a kapcsolatot, szinte valamennyi régióban. E kapcsolatok és megbeszélések során a gazdák részéről rengeteg kérdés vetődött fel. Többek között a termékünkre vonatkozóan, valamint a talaj megfelelő kalciumozásával kapcsolatban. Az alábbiakban választ adunk világos, és érthető formában a leggyakrabban elhangzott és felvetődött problémákra, ismétlődő kétségek orvoslására, valamint a megoldási módokra. Reméljük, hogy ezáltal segítjük Önöket a megfelelő döntésük meghozatalában; abban, hogy milyen mezőgazdasági mész alapú műtrágyát alkalmazzanak, és vásároljanak, hogy a kívánt hatást és eredményt elérjék. Hiszen a kalciumkészítmények tudatos használata a nagy hozam elérésének nélkülözhetetlen eleme, és egyúttal az Önök megelégedésének is a kulcsa. Olvassák tehát érdeklődéssel!

 dr hab. Seweryn Rzepecki, Lodzi Egyetem professzora
POLCALC Sp. z o.o.

1. LÉPÉS, VAGYIS A MESZEZÉSRŐL RÖVIDEN

1. GAZDA: Milyen előnyökkel jár a talaj meszezése?


Szakértő válasza:

A meszezés hatása a talaj jellemzőinek számos pozitív változását idézi elő. Összegezzük ezeket:

– az elsődleges és legfontosabb célja, hogy a talaj savasságát, azaz a talaj pH-értékét csökkentse. Minden gazdának tisztában kell lennie azzal, hogyan kell mérni a pH-t, és mekkora adagot kell használni egy adott növény esetében. Ez ma már nélkülözhetetlen tudás, és nem szabad kizárólag a különböző műtrágya-előállítók tájékoztatására hagyatkozni, mivel ezek általában meglehetősen általánosak. Egyes növények nagyon érzékenyek a meszezésre, és ha megfelelő ismeretekkel rendelkezünk arról, hogyan kell az adott talajt előkészíteni a konkrét növények alá, az átlagtermésünk akár 20-60%-os növekedést is elérhet.

– a megfelelő talajszerkezet a második nagyon fontos előny, amit a meszezéssel elérhetünk. A legfontosabb paraméterek: a talaj rögösségének (csomósságának) javítása, a talaj jobb levegőztetése, porózusság és a mikrobiológiai rendszerek egyensúlyának, továbbá az élő szervezetek aktivitásának növelése, a jobb vízkörforgás és szervesanyag-csere, az ásványi anyagok hozzáférhetőségének javítása. Mindezek a folyamatok kedvezően befolyásolják a talaj jó állapotát, és megakadályozzák a talaj biodegradációs folyamatát.

– a meszezés semlegesíti a vegyi eredetű savakat, ezzel meggátolva a mezőgazdasági termékekbe való felszívódásukat. A legtöbb vegyi anyag semlegesítődik a kalciummal érintkezve. Könnyű elképzelni, hogy milyen nagy jelentősége van ennek a mezőgazdasági termékek minőségére, különösen azokra, amelyekkel szemben a vevők kiváló paramétereket várnak el.

2. GAZDA: Miből tudjuk megállapítani, hogy a talaj meszezést igényel?

Szakértő válasza: Még úgy 20-30 évvel ezelőtt a tudósok a talajsavasság megállapítását úgynevezett bioindikátorok segítségével ajánlották. Ide tartozik néhány vadon élő növény, amelyek az erősen savas talajt preferálják. A legújabb vizsgálatok kimutatták a módszer rendkívüli pontatlanságát. Csak a laboratóriumi módszerekkel végzett savasság-meghatározási próbálkozások lehetnek mérvadók. A kapott vizsgálati eredmények teszik lehetővé a földek és vetések optimális meszezési körének és időzítésének viszonylag pontos meghatározását. Lengyelországban a növényi kultúrák többségénél a talaj kémhatása az 5,5 és 6,5 pH érték között kell, hogy legyen. Érzékeny növények esetében a pH értéke legyen 6,0-7,0 között. Figyelemre méltó javaslat a rendszeres és intelligens meszezési rendszerek alkalmazása egyes szántóföldek és növényi kultúrák esetében. Ehhez rendszeresen ellenőrizni kell a talaj savanyúságát (pH) és rugalmasan kell beállítani a kalciumkészítmény adagok mennyiségét. Részletes adagolási táblázatok mindig szerepelnek a gyártó Cég tájékoztató anyagaiban. Az ilyen hozzáállással jó állapotba hozhatók a növények, és ez az állapot tartható is – emelkedik a terményhozam, és a gazda is elégedett lesz.

 

3. GAZDA: Hogyan vizsgáljuk meg a talaj pH értékét, és hol keressünk információkat arról, hogy egy konkrét növényi kultúra számára mi a megfelelő pH szint?

Szakértő válasza: A talaj kémhatásának mérése nem egy bonyolult művelet. Azonban nem mindenkinek van kellő ideje és ismerete ahhoz, hogy önállóan végezzen ilyen vizsgálatokat. Ami viszont a pH-t vizsgáló berendezéseket illeti, óvatosnak kell lenni. A piacon lehet kapni ilyen eszközöket, de azok hitelessége erősen megkérdőjelezhető, egyedül a magasabb árfekvésűek – amelyek kalibrálhatók – adnak megbízható mérési eredményeket. Az ilyen olcsó eszközökkel elvégzett kísérletek mérési eredményei teljesen ellentmondásosak és eltérőek a talaj valós pH-értékeitől. Jobb megoldás az ilyen fajta vizsgálatok elvégzésével speciális laboratóriumot megbízni – pl. a legközelebbi Regionális Agrokémiai Állomást.

4. GAZDA: Milyenek a mezőgazdaságban használt mészfajták?

Szakértő válasza: A mezőgazdaságban három alapvető mészfajtát alkalmazunk, amelyek egymástól elvileg csak a kémiai összetételükben térnek el. Ezek a következők:

Kalcium-oxid (más néven: égetett mész vagy építőipari mész), amelynek a vegyjele CaO, nem más, mint a mészkő égetésével mesterségesen előállított anyag. Ez a mész túlzottan reaktív. Alkalmazásakor fennáll a talaj túlmeszezésének valós veszélye, mert vízzel reagálva  Ca(OH)2 kémiai képletű kalcium-hidroxid keletkezik, ami erősen maró hatású agyag (lúg).

Kalcium-karbonát (más néven: porkréta, takarmány kréta, mészkőliszt, vagy tavi kréta), kémiai képlete: CaCO3 – a mészkő zúzásával és őrlésével jön létre, vagy mint ásvány kerül felszínre a külszíni fejtésű kőbányákban. A kalcium-karbonát a természetben mészkő formájában fordul elő. Az alapvető probléma ebben az esetben a kémiai összetétel eltérő tisztasági foka. Nem minden kalcium-karbonátból lesz jó műtrágya! Azok a legjobb karbonát műtrágyák, amelyek alaposan meg vannak őrölve, és nem tartalmaznak szennyeződéseket vagy vizet. Könnyen elképzelhető, hogy vásárláskor a termék 70%-a tiszta komponens, a maradék viszont szennyeződés, többek között agyag és víz. Ez körülbelül az, az eset, mintha vennénk 100 zsák anyagot, amelyek közül 70 zsák mész, a maradék 30 zsák pedig víz és agyag.

Dolomitmész (bányászott mész, finomra zúzott mész) a mezőgazdaságban használt legrosszabb, és a legkevésbé reakcióképes fajtájú mész. Talaj-savtalanítási hatékonysága gyakran nulla. Sajnos a gazdákat megtévesztik, és gyakran nagy összegeket fizetnek az ilyen típusú termékekért. A dolomittal történő meszezés olyan hatásfokú, mintha közönséges homokot szórnánk ki, mert a dolomit szerkezete nagyon hasonlít a kvarcéhoz, tehát kristályos szerkezetű és egyáltalán nem oldódik vízben.

5. GAZDA: Milyen gyakran kell meszezni a talajt?

Szakértő válasza: Az eddigi, általánosan elterjedt gyakorlat szerint a talaj meszezését elegendő néhány évente egyszer elvégezni. Ez a fajta kezelés azonban nem akadályozza meg a talaj degradációját. Felmerül itt az a probléma is, hogy gyakran tetszőleges mennyiségben, hasra ütésszerűen juttatjuk a talajba a kalciumot. A tudatosabb gazdák tisztában vannak azzal, hogy a kalcium készítmények rendszeres használata jobb termést eredményez. A talajba juttatott nagy, akár „lökésszerű” mészdózis nagyon gyorsan megváltoztatja a talajviszonyokat, de a javulás meglehetősen tiszavirág életű. Ennek a fajta szabályozatlan talajmeszezésnek a következtében a művelt réteg kedvezőtlen savassága általában gyorsan visszatér.

6. GAZDA: Mikor kell meszezni a talajt?

Szakértő válasza: A meszezés folyamata a termesztett növény fajtájától függ. A legmegfelelőbb, és legideálisabb időszak a mészműtrágya kiszórására a betakarítás és a késő ősz közötti időszak, sőt talán idetartozik még a korai téli időszak is. Betakarítás utáni időszakot általában jó öntözöttség jellemzi, ami felgyorsítja a mész talajban történő feloldódását. Fontos tényező a mész aktiválási ideje, ami ebben az időszakban lényegesen hosszabb, mivel a termény betakarításától a vetésig, illetve a növények ültetéséig tart. Ez a hosszú időszak lehetővé teszi talajminták vételét, van idő a megfelelő műtrágya nyugodt megválasztására, ami garantálja a teljes beavatkozás szabályszerűségét. Különösen a granulált műtrágyát lehet itt ajánlani. Nem igényli a talajjal való intenzív keveredést, már olvadozó hó felületére is kiszórható a téli és a kora tavaszi időszakban (ajánlott őszi vetésű gabonákhoz, repcéhez, többéves ültetvényekhez, valamint gyephez, legelőhöz) is lehet ezeket használni. A granulált műtrágya a legjobb mész-alapú – termést mentő– fejtrágyázó műtrágya. Ilyen esetben a kiszórás ideje a növény növekedési fázisára is eshet.

7. GAZDA: Mennyi meszet kell hektárokként kiszórni?

Szakértő válasza:

A mész adagolását számos környezeti és agrotechnikai tényező befolyásolja. Ezért nem lehet egyértelműen meghatározni külön vizsgálat nélkül, mennyi mész lesz elegendő ahhoz, hogy kielégítő eredményt érjünk el. Fontos tényező például a talaj és az alkalmazott mészműtrágya típusának pH értéke. A kalcium-oxidnak, kalcium-karbonátnak vagy krétának különböző alkalmazásai vannak különböző talajok számára és változó a reakcióidejük is. Maga a meszezés módja sem elhanyagolható tényező. Sok gazda úgy véli, hogy elegendő néhány évente egyszer és nagy dózisokkal meszezni. Természetesen ez a tézis nem állja meg a helyét. A legújabb tudományos kutatások azt mutatják, hogy a legjobb eredményeket rendszeres, évente történő meszezéssel – kisebb adagok alkalmazásával lehet elérni. Ilyen agrotechnikai stratégiával, a legtöbb talajtípusnál és növényi kultúránál elegendő hektáronként 400 és 1200 kg közötti mennyiséget kiszórni. Ezek a mennyiségek emelkednek savanyú, agyagos talajok esetében. Ekkor körülbelül 800 – 2000 kg közötti mennyiségre lehet számítani hektáronként, éves szinten. Megjegyzés: kalcium-oxid esetében nem ajánlott a túl intenzív, nagy adagokkal való meszezés, mert előfordulhat a talaj túlmeszezése vagy kiszáradása!

 

8. GAZDA: Miért van az, hogy egyes gyártók akár 10-15 tonna kalcium-karbonát kiszórását is javasolják hektáronként, míg mások csak 1-2 tonnát?

Szakértő válasza: Minden a meszezési rendszertől és a talaj pH-értékétől függ. A granulált kalcium-műtrágyák kijuttatása gyakran a növények éves tápanyag ellátási rendszerének részét képezik. Ebből adódnak a kisebb dózisok – a gyártók feltételezik, hogy a talaj pH-értéke stabil. A kalcium-készítmény tehát a feltétlenül szükséges kalciummennyiséget biztosítja, és „mellesleg” fenntartja a talaj megfelelőbb pH-értékét is. A porszerű karbonát műtrágyák esetében gyakran a talaj savasságának csökkentéséhez 4 -5 éves adagot adnak meg. Ezért a dózis ennek megfelelően nagyobb. Az adag nagysága a készítmény kémiai összetételétől is függ. Alapvető szabály az, ami itt is nagyon igaz: minél jobb minőségű a műtrágya, annál kisebb mennyiség szükséges a megfelelő eredmény eléréséhez. A kalcium-oxid esetében a megadott dózisok közötti különbségek a CaO-tartalomból is eredhetnek. Ez 40 és 80%. között ingadozhat.

 

2. LÉPÉS, VAGYIS A MESZEZÉSBŐL EREDŐ ELŐNYÖKRŐL

9. GAZDA: Károsíthatja-e a meszezés a növényeket?

Szakértő válasza: A kalcium-oxid esetében előfordulhat a talaj túlmeszezésének veszélye, mert a túl nagy mennyiségű kalcium-hidroxid, ami a talajban lévő víz és a CaO reakciója során keletkezik, tönkre teheti a termést. Viszont a mészkarbonáttal való túlmeszezés szinte lehetetlen. Ez egy természetes termék, melynek abszorpcióját maguk a növények „szabályozzák” – csak annyit vesznek fel a talajból, amennyire szükségük van. Jó példák erre a vékony mészkőréteggel borított területek talajai. A kalcium-karbonát tartalmuk elérheti a 20-30 tömeg%-ot is, vagyis egy hektár területen mintegy 1000-1500 tonna mész található! Ugyanakkor, a talajban lévő kalcium mindössze kb. 1% -a vesz részt aktívan a talajban lejátszódó növény-táplálkozással kapcsolatos folyamatokban.

10. GAZDA: Keverhetünk-e meszet vízzel és permetező anyagként használhatjuk-e, pl. fák, vagy növények permetezéséhez?

Szakértő válasza: A permetező anyagként használt mész hatékonyságát illetően, az általánosan elterjedt vélemények megoszlanak, és gyakran ellentmondásosak. Ez elsősorban abból adódik, hogy az emberek összekeverik a kétféle meszet, azaz a mesterségesen kapott kalcium-oxidot (égetett mész, építőipari mész) és a természetes meszet, azaz mészkarbonátot. A kalcium-oxid permetezőanyag formájában való használatának rendkívül súlyos és negatív következményei lehetnek a növényekre. A nem megfelelő, helytelen adag megválasztása a zöldségek vagy fák leégetéséhez is vezethet. A kalcium-karbonát viszont csak korlátozott mértékben szívódik fel a növények levelein keresztül. Ha a növényeknek a növekedési fázisában van szükségük meszezésre, hatékonyabb a granulátum kiszórása – lehetővé téve annak gyors reakcióját a talajban.

11. GAZDA: Hogyan alkalmazzuk fejtrágyázásban és ennek milyen előnyei vannak?

Szakértő válasza: Kalcium műtrágyákkal való fejtrágyázás kizárólag csak kalcium-karbonát használatával lehetséges. A kalcium-oxid (égetett mész, építőipari), fejtrágyázásra való felhasználása esetében megégeti a növényeket és tönkre teszi a növényi kultúrát. A növekedési fázisában lévő növény táplálására különösen javasolt a granulált karbonát műtrágya. Nagyon könnyen felszívódik a talaj felső rétegéből. Természetesen hozzá kell tenni azt is, hogy nem minden növény reagál azonos módon a fejtrágyázásra. Ez elsősorban a meszezésre való érzékenységüktől függ. Minél nagyobb mértékű az érzékenység, annál hatékonyabb lesz a kezelés. A részletekről kérdezze a granulátum gyártóit.

12. GAZDA: Melyik mész a legjobban kijuttatható?

Szakértő válasza: Jelenleg a gazdák között nagy a vita a por alakú műtrágyával történő meszezés hatékonyságát illetően. A tudatosabb mészműtrágya felhasználók azonban látják, hogy az ilyen termékek jelentős korlátokkal rendelkeznek. Ezek az egyenletes kiszórással és az ehhez kötődő veszteséggel kapcsolatosak. A hátrányok kiküszöbölésére kezdték el a mész granulálását – ami lehetővé teszi az említett veszteségek minimalizálását.

13. GAZDA: Kombinálható-e a mész az istállótrágyával, illetve a nitrogén és foszfor műtrágyával?

Szakértő válasza:

Ebben a kérdésben sok eltérő véleménnyel lehet találkozni. Igazából, a talaj meszezésével kapcsolatban elég egyszerűek a szabályok, amelyeket figyelembe kell venni.

– kalcium-oxid nem alkalmas (semmilyen formában) a legtöbb műtrágyával való keveréshez. Kivételt képeznek: Polifoska műtrágya és foszforit-liszt. Még egyszer hangsúlyozzuk: kalcium-oxid semmilyen körülmények között nem kombinálható más műtrágyával!

– a mészkarbonát nem keverhető az istállótrágyával, ammónium-foszfáttal (granulált), ammónium-szulfáttal (por alakú) és a szuperfoszfáttal (por alakú). Továbbá ajánlott betartani a mész és a fent említett készítmények kiszórása között 4-8 hetes időtartamot. Ugyanakkor azonban, a mészkarbonát (különösen granulált formában) kombinálható: karbamiddal, Polifoska műtrágyával, szuperfoszfáttal (granulált), foszforit- liszttel, káliumsókkal, kálium-szulfáttal és kalcium-oxiddal.

14. GAZDA: Milyen meszet lehet alkalmazni az agyagos és termékeny talajra?

Szakértő válasza: Agyagos, termékeny talajokra kalcium-oxidot, kalcium-karbonátot vagy kalcium-karbonát és kalcium-oxid keverékét lehet használni, szükség szerint. Talaj gyors savtalanítása esetében a legjobb a kalcium-oxid. De a használatát minimalizálni kell, mivel hosszú távon negatívan befolyásolja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Hosszú távon lassabban ható mészkarbonát-műtrágyák használata jobb és biztonságosabb.

15. GAZDA: Mennyi idő alatt bomlik le a mész?

Szakértő válasza: A mész felszívódási sebessége a talajban nagymértékben annak fizikai és kémiai tulajdonságaitól, illetve a környezeti feltételektől függ (öntözöttség, levegőztetés és a talaj hőmérséklete). Például, kalcium-oxid műtrágyák (égett mész, építőipari mész) hirtelen reagálnak, ami a talaj túlzott kiszáradásához vezet. A mészkarbonát műtrágyák esetében a legfontosabb tényező az aprózottságuk. Minél finomabbak a porrészecskék, annál gyorsabb a talajba való felszívódása, és annál hatékonyabb a műtrágya

 

3. LÉPÉS, VAGYIS A KALCIUMRÓL ÉS A KALCIUMKÉSZÉTMÉNYEKRŐL

16. GAZDA: Mit mondanak a mész-fajták jelölései, pl. 04-es fajta, 06a fajta, stb.?

Szakértő válasza: A mészműtrágyák elnevezéseit a 2000. július 26-én kelt, (Dz.U. [Törvénytár] 89. szám, 991. tétel), a műtrágyák és műtrágyázásról szóló törvény szabályozza. A törvényben világosan leírták és osztályozták a mészműtrágyák típusait. Az értékelés alapját a mész fizikai állapota és kémiai összetétele, illetve kinyerési módja képezte. A gazdák szempontjából a legjövedelmezőbb fajták: 04.

Magnézium-mentes műtrágyák osztályába összesen 13 fajta mész tartozik, amelyek közül öt fajta származik mészkő feldolgozásából, négy képez mellékterméket, az utolsó négy pedig ásványi anyagnak minősül. És itt figyelni kell a magnéziumot tartalmazó fajtákra, mert ezek általában dolomitok.

A leghatékonyabb granulált mész a 04-es kategóriába tartozó mész, ami több mint 50% CaO-t és több mint 90% CaCO3-t tartalmaz. Eddig Lengyelországban az ilyen típusú műtrágyának nem volt hazai gyártója, egyedül a Németországból és Franciaországból importált műtrágyát értékesítették, amelynek az ára több mint 2000 zlotyt is elérhette tonnánként. Jelenleg az egyetlen, ebbe az osztályba tartozó műtrágya gyártója a Lubien Kujawskiben lévő POLCALC, amely III. GENERÁCIÓS POLCALC márkanéven értékesíti a műtrágyát, és amelynek az ára körülbelül 450 zł tonnánként.

17. GAZDA: Mit jelent a CaO átszámítása, és miért így kerül meghatározásra a mész?

Szakértő válasza: Az átváltást a Törvény követeli meg, és előírja a gyártóknak, hogy oxid mennyiségben kifejezve tájékoztassanak a műtrágya összetételéről, annak ellenére, hogy a mészkarbonát kémiai összetételét illetően nem tartalmaz oxidot (CaO), hanem a kalcium-karbonátot (CaCO3). Ezt a megoldást azért vezették be, hogy könnyen kiszámítható legyen a talaj – pH vizsgálata után – a savmentesítéséhez szükséges műtrágya mennyisége, és hogy könnyen értékelhető legyen a mész trágyázási értéke.

18. GAZDA: Hogyan vizsgáljuk meg, hogy a gyártó nem túl magas termék-összetételi értéket ad-e meg ? Kire bízzuk az elemzést?

Szakértő válasza: Minden gyártó köteles az ügyfél kérésére bemutatni az értékesített mészműtrágya minőségi bizonyítványát. Ezeket a dokumentumokat a Regionális Agrokémiai Állomások, vagy a Növénytermesztési, Trágyázási és Talajtani Intézetek adják ki a gyártóknak. Ezeket az információkat fel kell tüntetni az értékesített termékek csomagolásán. Ha bármilyen kétség merülne fel, a termékek vizsgálatával a legközelebbi Regionális Agrokémiai Állomást kell megbízni.

19. GAZDA: Mik azok a dolomitmeszek és miben különböznek egymástól?

Szakértő válasza: A dolomitműtrágyák üledékkőzetek, ún. dolomitok zúzásával jönnek létre. A nyersanyag mikroszerkezetének nagy része kalcium-karbonátból és kis mennyiségű magnéziumból áll. Innen van, hogy a többségük kalcium-magnézium műtrágya. Sajnos, az ilyen kőzetek természetes, fizikai és kémiai tulajdonságaik révén nem igazán hatékonyak, mint műtrágya. Nagyon rosszul szívódnak fel, és a használatukból származó előnyök alaposan megkérdőjelezhetők.

20. GAZDA: Mi a tavi kréta-mész és miben különbözik a többitől?

Szakértő válasza:  A tavi kréta mészkarbonát – mint 06a osztály került megjelölésre – egy nagyon finomszerkezetű műtrágya, különösen, ha a terméket szárítják és granulálják. Azonban kis CaCO3-tartalma miatt a 04 osztályba sorolható, mészkő feldolgozásából származó műtrágyákkal szemben kifejezetten kevéssé kiadós és hatékony.

21. GAZDA:  És mi van a hulladék-mésszel?

Szakértő válasza: Léteznek hulladékmeszek is, úgynevezett cellulóz utániak és mások, de ezek mezőgazdasági hasznossága megkérdőjelezhető, és bizonyára az ilyen műtrágyák alkalmazása negatív hatással lenne a talajra és termékek egészségére. Ez a legnagyobb szennyezettségű mész, ami azt jelenti, hogy csak 30-50%-a a mész. A többi összetevő, mint szennyeződés vannak jelen, melyek hasznosságát, alkalmazhatóságát nehéz meghatározni. Az ilyen meszet kötelező jelleggel vegyi elemzésnek kell alávetni, be kell vizsgálni, mert nagy a mezőgazdasági területek toxikus nehézfémekkel történő szennyeződésének kockázata. De még ilyen jellegű óvatosság is kevés lehet. Az agrokémiai állomások csak két alapvető nehézfémnek, a kadmiumnak és az ólomnak a jelenlétét határozzák meg. Más mérgező anyagokat nem azonosítanak a vizsgálatok során! Az ilyen „mész”ára 1 zlotytól – 15 zlotyig terjedhet tonnánként.

22. GAZDA:  Hogyan lehet felismerni a jó mészkarbonátot?

Szakértő válasza: A legegyszerűbb módszer a kalcium aprózottsági fokának vizsgálata. Egy egyszerű tesztet végezhetünk. Öntsünk két evőkanál meszet egy pohár vízbe, s ezáltal egy tejszerű szuszpenziót kell, hogy kapjunk. Gyenge minőségű termékek esetében a pohár alján homok vagy egyéb szennyeződések maradnak. Oda kell figyelni a Regionális Agrokémiai Állomások, vagy a Növénytermesztési, Trágyázási és Talajtani Intézetek által kiadott bizonyítványokra. Egy jó mészkarbonátnak több mint 90% tiszta CaCO3-komponenset kell tartalmaznia, ami az oxid-súlyra átszámolva 50-55% CaO-nak felel meg. Nem tartalmazzon vizet vagy más plusz anyagokat. A magnéziumos mész esetében, általában dolomittal van dolgunk, azaz egy nagyon gyenge reakcióképességű termékkel.

23. GAZDA:  Mit jelent a mész reakcióképessége?

Szakértő válasza: A mész reakcióképessége a műtrágya minőségére utaló tényező. Más szóval, minél nagyobb a reakcióképesség, annál jobb. Ugyanakkor határozottan meg kell különböztetni a mész oxid (égetett mész, építőipari mész) és a mészkarbonát formáját. Az első esetben a reakcióképesség a készítmény kémiai összetételéből ered (CaO-tartalom). A mészkarbonát (CaCO3) reakcióképessége viszont a termék aprózottsági fokából ered. Természetesen minél apróbbak a frakciók, a reakcióképesség annál nagyobb.

24. GAZDA: Mi a granulált mész összetétele, mi a hatóanyaga? Milyen a reakcióképessége?

Szakértő válasza:  A granulált mész az mindig mészkarbonát, mert kalcium-oxid (égetet és építőipari mész) nem granulálható. Az ilyen mész kémiai képlete: CaCO3, amit a vevők gyakran rosszul értelmeznek, mert a gyártók a mészkarbonátot átszámítják kalcium-oxidra (CaO), és így megtévesztően adják meg a kémiai összetételt, mint pl. CaO-tartalom 50%. Ebben az esetben a műtrágya 50%-át tiszta kalcium-oxid (CaO) képezi a műtrágya teljes kémiai elemekből számított tömegében. A valóságban azonban, egy jó mészkarbonát több mint 90%-nak CaCO3 kalcium-karbonátot kell lennie.

25. GAZDA: Mik a granulált mész előnyei?

Szakértő válasza: A granulált műtrágyák fő előnye, hogy a talaj könnyen befogadja és könnyel feldolgozza. Mint tudva lévő, a granulált mész közvetlenül befolyásolja a termékhozamot, és nem utolsó sorban könnyen és gazdaságosan kijuttatható. Kiváló munka kényelmet biztosít és a nagyfokú precizitást tesz lehetővé meszezés. Különösen tudjuk ajánlani a kiváló reakcióképességgel rendelkező, big-bag típusú zsákokban tárolt granulált kalcium készítményeket. A zsákok megkönnyítik a műtrágya szállítását és felhasználását.

26. GAZDA: Hogyan különböztethetem meg a valódi granulátumot a hamisítványtól?

Szakértő válasza:

Sok gazda, a megtakarítás reményében csalfa álmokat kergetve, könnyen rászedhető, és megveszi az úgynevezett “álgranulátumot”. Ez semmi más, csak normális, finomra őrölt kő. Általában dolomitból nyerik és nincs használati értéke. A legjobb esetben a gyártók finomra őrölt mészkövet adnak el. A használati értéke igen korlátozott. A termék alacsony kémiai aktivitása okozza, hogy a „termék” hatása a talaj környezetére jelentéktelen, és haszontalan.

Mészkő granulátum megkülönböztetése a hamisítványtól nagyon egyszerű. Elegendő mintát venni a termékből (pl. 2-3 evőkanállal), és egy pohár hideg vízbe szórni. Ha szinte azonnal „tejesszerű” szuszpenziót kapunk – akkor eredeti termékkel van dolgunk. Ha egy idő után a pohár alján apró kavicsok ülnek le – kétségkívül csalás áldozataivá váltunk.

 

4. LÉPÉS, VAGYIS A GYAKORLATRÓL RÖVIDEN

27. GAZDA:  Érdemes-e magnéziumos meszet vásárolni?

Szakértő válasza: Az IUNiG által végzett vizsgálatok alapján azt lehet mondani, hogy a magnéziumhiány gyakran a nem megfelelő talaj pH értékből ered, és annak hatékony kiegészítése a talaj sajátosságától függ. Más szóval, először savtalanítani kell a talajt a már benne lévő magnézium formációk hozzáférhetőségének növeléséhez, és majd csak a megfelelő talaj-kémhatás elérése után kell vizsgálni annak magnéziumtartalmát. Ebből az következik, hogy a magasabb talajsavasság esetében hatékonyabb a magnéziumadalék nélküli műtrágyák használata. Bár több, a piacunkon működő cég szuggerálja, hogy műtrágyájuk nagy reakcióképességű magnéziumot tartalmaz, de az igazság azonban az, hogy Lengyelországban jelenleg nincs olyan gyártó, amely integrált (kalcium és magnézium) granulált műtrágyát gyártana, olyat, amely a legmagasabb reakcióképességű paramétereket mutató karbonát-változaton alapulna. Több gazda használ többkomponensű műtrágyát, amely már tartalmazza a szükséges mennyiségű magnéziumot, és ilyen esetben a magnéziumnak a  mésszel együtt történő kijuttatása értelmetlen, és további előnyök nélkül növeli a költségeket.

28. GAZDA: Mikor érdemes megvásárolni a mészműtrágyát?

Szakértő válasza: Magát a meszet, ha a tárolási körülmények ezt lehetővé teszik, egész évben meg lehet vásárolni. Fontos, hogy azokban az időszakokban, amikor az időjárási körülmények nem kedvezőek ne menjen tönkre meg a fagyás (nedves granulált meszet illetően) vagy a nedvesség miatt. Jó minőségű granulált mész esetében, szezon után ajánlott vásárolni, azaz január-február és június-július közötti időszakokban. Sok gyártó használja az ösztönző szezonális kedvezményeket.

29. GAZDA: Hogyan lehet a mész vásárlásához nyújtott támogatáshoz hozzájutni?

Szakértő válasza: Hazánkban csak bizonyos vajdaságokban van lehetőség ilyen támogatásra kérelmet benyújtani. Figyelemre méltó az a tény, hogy a vajdaságokon belüli támogatások évről évre változhatnak és a pályázatbenyújtási rendszer szinte minden évben változik. Ezért a teljes körű tájékoztatásért a legközelebbi Regionális Agrokémiai Állomást, vagy az adott területen működő Agrárkamarát kell felkeresni.

30. GAZDA: Milyen csomagolásban érdemes meszet vásárolni?

Szakértő válasza: A csomagolás megválasztása a fogyasztó igényeitől függ, azaz a mész felhasználási céljától és tárolásának lehetőségeitől. A nagy mezőgazdasági üzemek számára a legmegfelelőbb és legkényelmesebb csomagolási mód a big-bag típusú zsákok, amelyek kapacitása 500 és 1200 kg között van. Ezekben egy nedvességtől védő fólia betét van. Így a védett, száraz műtrágya jelentős megtakarítással beszerezhető. Könnyen kiszámolható, hogy a 30% nedvességtartalmú kalcium készítményből vásárolt 100 zsákból 30 zsákban csak víz van! Szállítási költségek hozzáadása után az ilyen termék kezdeti, alacsony ára határozattan kevésbé lesz versenyképes. Ezért teljesen száraz – víz adalékot nem tartalmazó – műtrágyák vásárlását javasoljuk.

31. GAZDA: Miért drágább a granulált mész a mészműtrágyák más típusaitól?

Szakértő válasza: A mész árát számos tényező befolyásolja. A legfontosabb a félkész termék (alapanyag) minősége, amelyből a granulátumot nyerjük. Más árképező tényező a granulátum hosszú és technológiailag fejlett gyártási folyamata. A „nyers” szikla külszíni bányákból való kitermelésével kezdődik. Következő folyamat: a kőzetek zúzása, a félkész termék megtisztítása, fáradságos munkával az szennyeződésektől, golyós malmokban való őrlése, szárítása és granulálása. Továbbá figyelembe kell venni a szállítási, tárolási és piackezelési valamint tudományos kutatási költségeket, ami biztosítja termék kiváló minőségének fenntartását..

32. GAZDA: Hogyan tároljuk a granulált meszet?

Szakértő válasza: Granulált meszet, más granulált műtrágyákhoz hasonlóan, száraz helyen kell tárolni, ami megakadályozza a nedvesség felvételét valamint a termék megfagyását. Víz hatására nem változik a granulált mészkarbonát vegyi összetétele, de gyengül a szemcsék szerkezete.

Kérdések és válaszok letöltése